2011. szeptember 19., hétfő

Kányádi Sándor - Nyári alma ül a fán

   

Nyári alma ül a fán,
fa alatt egy kisleány.
Néz a kislány föl a fára,
s le az alma a kislányra.
Nézi egymást mosolyogva:
lány az almát, lányt az alma.
Gondolkozik, mit tehetne,
áll a kislány lábujjhegyre,
nyúlánkozik, ágaskodik,
ugrik, toppan, kapaszkodik. 

De az alma meg sem moccan,
csak mosolyog a magasban.
És a kislány pityeregve
csüccsen, huppan le a gyepre. 


 
Lomb közt szellő szundít csendben,
de a sírásra fölserken,
sajnálkozva néz a lányra,
és az ágat meglóbálja.
S hull az alma, örömére,
pont a kislány kötőjébe.


http://egyszervolt.hu/vers/nyari-alma-ul-a-fan.html



 Kányádi Sándor
Nagygalambfalva - 1929. május 10.
 Hogyan lehetne átírni a verset, ha a képre nézel?

Susana Traveres - Lány almával


Rajzoljatok, fessetek ti is hasonló szép illusztrációkat!!

2011. augusztus 29., hétfő

Varga Domokos - Oda a nyár!

Aki a nyarat elunta,
nem riasztja most a munka.



De, aki még tekeregne?
Vagy bandázni volna kedve,
labdát űzni önfeledve?
Az hogy is ne keseregne?










Oda a nyár: üres fazék,
nem maradt egy jó falat
forró födője alatt.













De hol van az új fazék?
Az őszé? Abban mi főtt?
Emeljük fel a födőt!!

Varga Domokos













T U D O M Á N Y O K













    MATEMATIKA

Nyelvészet
I R O D A L O M














   Földrajz



 
MADÁRTAN
(ORNITOLÓGIA)



T Ö R T É N E L E M




K É M I A

r é g é s z e t












PSZICHOLÓGIA





BIOLÓGIA                     Csillagászat


Meteorológia

G Y Ó G Y S Z E R É S Z E T
FIZIKA


              GRAFOLÓGIA









ŐSÁLLATTAN














Orvostudomány

Heraldika = Címertan



 

Tedd próbára a memóriádat!

Hány tudományt tudsz felidézni emlékezetből?

Próbáljátok meg írásban is!
INFORMATIKA

2011. augusztus 28., vasárnap

Varga Domokos - Észnyitogató

- Gyerekész, hova mész?
- Ahol úgy kiköszörülnek,
olyan jó élesre fennek,
mindent fogjak,  mindent vágjak,
elmehessek borotvának!















- Gyerekész, hova mész?
- Ahol úgy megolajoznak,
villámsebesen forogjak,
négy kerékkel messze fussak,
világ végéig eljussak.
Giovanni Demin - Bölcs Salamon

- Gyerekész, hova mész?
- Ahol úgy kinyitogatnak.
a tudásnak úgy kitárnak,
elmehessek görög bölcsnek,
vagy vén Salamon királynak!

Varga Domokos

Hogyan mondjuk, hogy valaki okos?

Zseni. Lángész. Nagytudású. Észlény. Agyafúrt. Tudja mitől döglik a légy. Vág az esze, mint a borotva. Tudós. Nagytudományú. Zseniális. Érti a csíziót. Benőtt a feje lágya. Észkombájn. Furfangos. Csavaros eszű. Cseles.

Hogyan mondjuk, ha valaki buta?

Oktondi. Butus. nem volt ott, ahol az észt osztogatták. Kelekótya. Buggyant. Nem szorult bele sok ész. Okos, mint a tavalyi kos. Nem nőtt be a feje lágya. Nem éri fel ésszel. Annyi esze van, mint a tyúknak. Tökfejű. Zöldfülű. Tudatlan. Dilis. Nincs ki a négy kereke. Ostoba. Nehézfejű. Tökfilkó.

2011. március 17., csütörtök

Petőfi Sándor - Nemzeti dal

Petőfi Sándor a költő

A nemzeti dal első kinyomtatott példánya.

NEMZET DAL

Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok! –
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!

Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)

http://magyar-irodalom.elte.hu/sulinet/igyjo/setup/portrek/petofi/hangok/psnemdal.wav




2011. február 13., vasárnap

Petőfi Sándor - Füstbe ment terv

Egész úton — hazafelé —
Azon gondolkodám:
Miként fogom szólítani
Rég nem látott anyám?
Mit mondok majd először is
Kedvest, szépet neki?
Midőn, mely bölcsőm ringatá,
A kart terjeszti ki.
S jutott eszembe számtalan
Szebbnél-szebb gondolat,
Mig állni látszék az idő,
Bár a szekér szaladt.
                                                             S a kis szobába toppanék…
Röpűlt felém anyám…
S én csüggtem ajkán… szótlanúl…
Mint a gyümölcs a fán.

(Dunavecse, 1844. április)


Orlai-Petrich Soma rajza Petőfiről

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...