Egy világvégi házban Hajába rózsát tűzött,
világszép lány lakott, valakit várt nagyon,
világ végére néztek de csak a csillag nézett
ott mind az ablakok. be a kis ablakon.
Nem járt előtte senki, S a csillag oly közömbös,
nem látott senkit ő, hideg és halovány.
az Óperencián túl S hiába várt örökké megállt a vén idő. a világszép leány ...
A világszép lány nézte
a csillagos eget,
tavasz táján szívében
valami reszketett.
Gross Arnold csodásan tündéri képei legalább olyan varázslatosak, mint Juhász Gyula verse.
Most pedig itt az alkalom, hogy kipróbáljátok magatokat.
Meglátjátok milyen könnyű lesz a kiegészítés. Így szinte észrevétlenül ragadnak majd meg agyatokban e vers szavai, mondatai, érzései.
Egy ......... házban
világszép .... lakott,
..... végére néztek
ott mind az ....... .
Nem .... előtte senki,
nem ...... senkit ő,
az .......... túl
megállt a ... idő.
A ......... lány nézte
a csillagos ....,
tavasz ..... szívében
valami .......... .
...... rózsát tűzött,
valakit .... nagyon,
de csak a ....... nézett
be a kis ....... .
S a ....... oly közömbös,
..... és halovány.
S ..... várt örökké
a ......... leány....
Ha már tudjátok, próbáljátok meg teljesen egyedül elmondani.
Sajnos ennek a képnek nem tudom ki a festője, de, hogy világvégi ház az biztos. Talán a lány is ott lakik és talán ... valaki ... majd el is megy érte oda a világvégre.
:o)
Egész úton — hazafelé —
