Kányádi Sándor - Nyári alma ül a fán

   

Nyári alma ül a fán,
fa alatt egy kisleány.
Néz a kislány föl a fára,
s le az alma a kislányra.
Nézi egymást mosolyogva:
lány az almát, lányt az alma.
Gondolkozik, mit tehetne,
áll a kislány lábujjhegyre,
nyúlánkozik, ágaskodik,
ugrik, toppan, kapaszkodik. 

De az alma meg sem moccan,
csak mosolyog a magasban.
És a kislány pityeregve
csüccsen, huppan le a gyepre. 

 

Lomb közt szellő szundít csendben,
de a sírásra fölserken,
sajnálkozva néz a lányra,
és az ágat meglóbálja.
S hull az alma, örömére,
pont a kislány kötőjébe.

http://egyszervolt.hu/vers/nyari-alma-ul-a-fan.html

 Kányádi Sándor
Nagygalambfalva - 1929. május 10.

 Hogyan lehetne átírni a verset, ha a képre nézel?

Susana Traveres - Lány almával

Rajzoljatok, fessetek ti is hasonló szép illusztrációkat!!